A cigányságtudomány klasszikusa Habsburg József főherceg cigány nyelvtana, amely először 1888-ban jelent meg magyarul, majd egy rövidített változat 1902-ben németül. A magyar nyelvű kiadás nem csupán máig az egyik legalaposabb, egy tucat nyelvjárást összehasonlító romani nyelvtan, de a megjelenése ideéig terjedően a legteljesebb bibliográfia is – ez utóbbi, a kötetnek majd a felét kitevő rész Ponori Thewrewk Emil akadémikus munkája.
Az OCÉ-Hungária nemzetközi nyomdaipari nagyvállalat digitális könyvnyomtatási pályázatán első díjat nyert a Magyar Mercurius Kiadó A lovasok című kötete.
A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Magatartástudományi és Kommunikációtudományi Intézet igazgatója. Kötetéről így ír: „Összerezzenek, ha egy-egy beszélgetésben szóba kerül. Nem tudom eldönteni, hogy védjem vagy figyeljem, hogyan állja ki a próbát.
Kegyes olvasó! Kérlek engedd, hogy e könyv társadul szegődjön, föl- és elragadjon körödből, szálljon veled visszafelé az időben, míg elérkezel az Úr 1458. évébe, az ifjú Mátyás király idejébe, egy kis faluba Somogy rengeteg erdei között, Atádra. Történetünk itt és ekkor veszi kezdetét. Ha végigsétálsz az úton a két házsor között, jobbkézt magas fák övezte kőház áll.
A Pesten, 1839-ben megjelent, színes ábrákkal illusztrált könyv az első magyar nyelvű sebészeti műtéttanok egyike, melyet a Bugát Pál és Flór Ferenc által szerkesztett Orvosi Tár adott közre. Hogy hézagpótló munka volt, az is jelzi, hogy az országos főorvos, akkori kifejezéssel protomedikus a megyei, tehát hatósági (fő)orvosok számára egy-egy példányt rendelt a műből. A könyv nagy értéke a tájanatómiai ismereteket is felfrissítő illusztrációk gazdagsága. A kötet a sebészet hazai történetének alapvetően fontos láncszeme.
A cigánysággal foglalkozó irodalom egyik legritkábban felbukkanó darabja Győrffy Endre magyar-cigány szótára. A szerző a 154 oldalas kis kötet címlapján önmagát „magánzó, Pakson” címmel illeti, és ennél sokkal többet egyelőre nem is tudunk róla, a kötetről pedig annyit tudni (József főherceg cigány nyelvtanából, Ponori Thewrewk Emil tollából), hogy József főherceg, a nádor fia költségén jelent meg. Hogy hány példányban, azt nem tudjuk, de sok semmiképp sem lehetett, mert mára alig maradt belőle.
A magyar értemtan egyik klasszikus műve Érdy János kötete, amelynek első kiadása 1862-ben jelent meg Pesten.
A 240 oldalas hasonmás kiadásból 800 kartonált kötésű, kézzel számozott példány készült.
A Trianon utáni revíziós törekvések története, különös tekintettel a magyarbarát angol lord tevékenységére.
A külföld reagálása – a támadás éle Csehszlovákia ellen fordul
