Corpus Juris Hungarici

A kiadó utószava
Maga a Corpus Juris Hungarici cím kétféleképpen is értelmezhető. A szűkebb értelmezés szerint arról a konkrét műről van szó, amely 1848-ig összesen nyolc kiadást ért meg, és fokozatosan bővülve tartalmazta (egyebek mellett – erről majd később) az összes hatályos törvényt.
 
Ezt a művet a korabeli jogfelfogás corpus claususnak, zárt testnek tekintette, ami röviden azt jelentette, hogy minden törvény hatályos, ami abban benne van, és semmi nem hatályos, ami abban nincs benne. Hogy mi ennek a történelmi háttere és jogi logikája, arra még visszatérünk.

Közönséges törvény a vétkekről és azoknak büntetésekről. Budán, 1788.

Magyarország első hatályos büntető törvénykönyvét II. József a felvilágosult abszolutizmus eszméitől vezettetve fogalmaztatta meg jogászaival, és rendeleti úton hirdette ki 1787. január 13-án német nyelven az örökös tartományokban, majd ugyanazon év április 2-án magyarul a magyar királyságban. 

Mint ismeretes, halálos ágyán az uralkodó majdnem valamennyi rendeletét visszavonta, köztük ezt a BTK-t is, mely hatályát 1790. január 28-án veszítette el. Ez a törvénykönyv tehát kevesebb mint három esztendeig szolgálta a magyar ítélkezést.
 

A kiadó utószava

 
Magyarország első hatályos büntető törvénykönyvét II. József a felvilágosult abszolutizmus eszméitől vezettetve fogalmaztatta meg jogászaival, és rendeleti úton hirdette ki 1787. január 13-án német nyelven az örökös tartományokban, majd ugyanazon év április 2-án magyarul a magyar királyságban. Mint ismeretes, halálos ágyán az uralkodó majdnem valamennyi rendeletét visszavonta, köztük ezt a BTK-t is, mely hatályát 1790. január 28-án veszítette el. Ez a törvénykönyv tehát kevesebb mint három esztendeig szolgálta a magyar ítélkezést.', '

Nedliczi Váli Mihály - Házi Orvos Szótárotska

Az egyik legkorábbi magyar orvosi könyv első kiadása 1792-ben jelent meg Győrben. A mű szerzője, Nedliczi Váli Mihály, Erdődi György országbíró háziorvosa a különféle növények gyógyhatását ismerteti a kötetben, a fák és füvek nevének betűrendjében – innen a szótárotska elnevezés.

Kiadónk ennek a könyv­ritkaságnak a hasonmását adja közre 250 kézzel számozott példányban, 208 oldalon, bordázott diósgyőri papíron, vaknyomásos maroquin (kecskebőr) kötésben, melynek díszítése külön e kötet számára készült.

Virág-nylev - bőrkötéses

A székesfehérvári Klökner nyomdában 1874-ben jelent meg a Virág-nyelv című kis kötet, mely címének megfelelően az egyes virágokba rejtett üzeneteket mondja el kedves versikék formájában, színes virágképek kíséretében. A kis kötet rendkívüli ritkaság, ez a képes kiadás közkönyvtárakban nem található, a kiadó a sajátján kívül más példányról nem tud.

Most ennek a kötetnek a 136 oldalas, 75x100 mm nagyságú hasonmását adjuk közre, 500 kézzel számozott példányban, melyből 401 példány díszes keménytáblás kötést, 99 példány aranyozott egészbőr kötést kap, utóbbi arany élmetszéssel.

A nemzeti lovag

Megjelent A nemzeti lovag – A lótudomány vizsgáló ismeretére vezérlő rendszeres oktatás című mű hasonmás kiadása.

Az első kiadás 1828-ban jelent meg Pesten, Széchenyi István Lovakrul című kötetével azonos esztendőben.

Hasonmás kötetünk ezúttal is igényes kivitelben, Munken Premium Cream papíron készült 480 oldalon, természetesen a gazdag képanyaggal együtt, vaknyomással díszített egészbőr kötésben, drapp (natúr) és bordó színváltozatban, 250 kézzel számozott példányban.

Virág-nyelv - táblaborítós

A székesfehérvári Klökner nyomdában 1874-ben jelent meg a Virág-nyelv című kis kötet, mely címének megfelelően az egyes virágokba rejtett üzeneteket mondja el kedves versikék formájában, színes virágképek kíséretében. A kis kötet rendkívüli ritkaság, ez a képes kiadás közkönyvtárakban nem található, a kiadó a sajátján kívül más példányról nem tud.

Most ennek a kötetnek a 136 oldalas, 75x100 mm nagyságú hasonmását adjuk közre, 500 kézzel számozott példányban, melyből 401 példány díszes keménytáblás kötést, 99 példány aranyozott egészbőr kötést kap, utóbbi arany élmetszéssel.

Nyékhegyi József: A Diaz-féle fegyverszüneti szerződés

A szerző, mint a tárgyaló küldöttség egyetlen magyar tagja, a szemtanú hitelességével írja meg az első világháborút a Monarchia részéről lezáró padovai békekötés történetét.
 

Előszó

 
Közóhajnak teszek eleget, amikor mint a páduai fegyverszüneti bizottságnak egyedüli magyar tagja e fegyverszünet leírását a hiteles okmányok magyar fordításával együtt a nyilvánosságnak adom át.
 
Ez a fegyverszünet, mely Diaz-féle fegyverszünet néven ismeretes, volt befejező aktusa a háborúnak, s ez vetett véget az ellenségeskedésnek Ausztria-Magyarország valamennyi2 frontrészén.

Kogutowicz Manó-Magyarország vármegyéinek kézi atlasza

Az ember olykor meglepődik, milyen sokakkal közös szenvedélye a térképek böngészése. Pedig nincs mit csodálkozni ezen. A térkép olyan, mint a mesebeli varázsszőnyeg, elrepít a világ bármely pontjára, gondolatban teljesíti a kívánságot: hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok.
 
Persze tudjuk, hogy a térkép elsődlegesen nem erre való, hanem hogy egy területről információkat szolgáltasson. A hegy- és vízrajzról, a településekről és utakról, a közigazgatási beosztásról, az ott lakó népek különféle dolgairól, a földtani viszonyokról, a növénytakaróról és még ezernyi másról. De mindezek tetejébe szépségét, műalkotás-jellegét hiba volna alábecsülni. A jó térkép valójában három funkciót tölt be: térinformatikai adatokat közöl, esztétikai élményt nyújt és gondolati kalandozásokhoz ad támpontokat.