Nemes-Nagy-Tompos - A magyar viseletek története

Az öltözet minden részletében: anyagában, színében, díszítésében árulkodik viselője neméről, koráról, a társadalomban elfoglalt helyéről és nemzetiségéről is. Nem kell nagyon visszamennünk a történelemben, így volt ez a 20. század kezdetén is, és bizonyos alkalmakkor felöltött ruhánkat még ma is megszabja az évszázadok óta élő konvenció. Ezzel a térben és időben egyaránt változó jelképrendszerrel, egy-egy ruhatípus kialakulásával, elterjedésével, a terjedés irányával, a különböző, nyugatról és keletről érkező hatásokkal foglalkozik a magyar viselettörténet. Mindehhez elsődleges forrásként a ruhadarabok szolgálnának, sajnálatos módon azonban a mérsékelt éghajlatú területeken a természetes alapanyagú textíliák elvétve, csak nagyon szerencsésen alakuló klimatikus viszonyok között maradnak meg. 

Homoki-Nagy István - Cimborák–Nádi szélben

A távolabbi gyepen tucatnyi tarkavarjú ül. Mozdulatlanok, akár a kinagyolt fabábuk. Feszülten figyelik a kutyákat.
 
Fickó bosszúsan rávakkant valami szemtelen tövisre, s lám, egyszerre megelevenedik a sok „famadár”: mint óriási békák, ugrálva gyalogolnak, aztán lomhán felrepülnek. Most már vízben gázolnak kutyáink is, jobbra-balra nézegetnek. A látnivalók valósággal lenyűgözik a jóvérű vadászebeket. Habfehér törpekócsagok gázolják a vizeket, ide-oda vágnak csőrükkel, és felcsípik az úszkáló férgeket. Néha a hínárba vagy a marasztaló iszapba ragad vékony lábuk, ilyenkor (egyhelyben állva) apró rántásokkal szabadítják ki, mint az emberek az agyagba ragadt sárcipőjüket. Hirtelen mozdulatlanná merednek, mert hallják a kutyák közeledő prüszkölését. Aztán elrepülnek, és a nedves lábaikról lehulló vízcseppek visszapermeteznek a levegőből.

Berze Nagy János - A macskakisasszony

Baranyai népmesék, Marton Magda rajzaival.
A Klasszikus Magyar Mesék 2. kötete, 104 oldal, színes illusztrációkkal

 

Utószó

 
Fischer Béla Baranya megyei alispán az 1930-as évek végén arra a gondolatra jutott, hogy ideje immár a baranyai magyarságnak, „ennek a szenvedéseiben is sokat álmodozó, szívét mindig a tenyerén hordozó, büszke, egyre fogyó népnek” szellemi kincseit, néphagyományait szakemberrel összegyűjtetni és közreadni. Választása az akkor már országos hírű néprajztudósra, Berze Nagy Jánosra esett.

Kriza János - Székely népmesék

A reformkor szellemi pezsgése idején gyűjtötte össze Kriza János unitárius lelkész a székelység legszebb meséit. A kötetet Marton Magda több mint száz színes rajza díszíti.
 

Mirkó királyfi

 
Egyszer, hol volt, hol nem volt egy király, ennek volt három fia. A király örült három fiának, s elvégezte magában, hogy jó móddal kitaníttatja őket, s aztán országoltatja, hogy maga után országának derék örökösöket hagyhasson.
 
Elküldötte tehát fiait a kolégiomba tanulni. Azok egy darabig jól is forgolódtak, de egyszer csak félbehagyták a kolégiomot, mind a hárman hazamentek, s többet nem is mentek vissza a kolégiomba. Ezen a király erősen megbosszankodott, s eltiltotta fiait, hogy eleibe ne menjenek. Maga behuzódott lakni a királyi rezsidencia napkeleti szobájába. 

Enessei György - A Tzigán nemzet igazi eredete

 A Magyar Roma Történeti Könyvtár első kötete az első magyar nyelvű cigány tárgyú művet, Enessei György két részletben, 1798-ban és 1800-ban megmegjelent tanulmányát adja közre, hasonmásban és a könnyebb használat kedvéért mai átiratban.

Enessei György: A Tzigán nemzet igazi eredete', 'Enessei György: A Tzigán nemzet igazi eredete', 'Rúma, vagyis cigány nemzetnek Ázsiában és Európában emlékezetes történeteit és viszontagságait leírni szándékozván szükséges lészen elöljáróban megtudni, ím ezen következendőket:

Wlislocki Henrik - Az erdélyi cigány népköltészet

A Magyar Roma Történeti Könyvtár harmadik kötete a jeles erdélyi szász etnográfus, Wlislocki Henrik cigány népköltészeti gyűjteményét adja közre, az 1885-ben megjelent első kiadás hasonmásában. 

A 80 oldalas kötet tartalmazza Wislocki történeti áttekintését, népdalokat, balladákat és románcokat, valamint meséket magyar nyelven, a közreadó fordításában.
 
Kisalakú, keménytáblás kötet.

 

Bencsik Gábor - Cigányokról

Senki számára nem lehet kétséges, hogy ma Magyarország egyik legnehezebben megoldható problémája a cigányság és a többségi társadalom között feszül? ellentét. A megoldáshoz egymás megismerésén át vezet az út.
 
Ezért írta több év kutatómunkájával Bencsik Gábor történész a Cigányokról cím? kötetet, amelyet 99, nagyrészt még soha nem publikált illusztráció tesz gazdagabbá. A kötet olvasmányos stílusban, a lehet?ségekhez képest tömör megfogalmazással beszéli el a cigányok történetét, ismerteti nyelvüket, szokásaikat, hagyományos foglalkozásaikat.